Ezek az olcsó kutyák sok fejtörést
és pluszköltséget okozhatnak a
tulajdonosaiknak, akik sokszor az egyszerűbb megoldást
választják, és kidobják
őket. Az Alföldön korábbi sertéstelepeken
embertelen körülmények között
szaporítják az Olaszországba, majd
Franciaországba csempészni szánt
bulldogokat.
Zéró egy kölyök magyar vizsla volt,
július 15-én halt meg egy budapesti
állatkórházban. Gazdái
tízhetes korában hagyták magára,
miután kiderült, hogy parvo fertőzése
van, ami egy véres hasmenéssel
járó vírusos
bélgyulladás, gyógyítása
több tízezer forint is lehet.
Zérónak nem voltak oltásai, sem chipje,
illegálisan vásárolták,
és valószínűleg már a
szaporítása is
nélkülözött minden
szakszerűséget.
Zéró
Fotó: Magyar vizsla SOS - Hungary / Facebook
Magyarországon évente több ezer kutya jut
Zéró sorsára a kontárok,
orgazdák, és nem utolsó sorban az
illegális kutyakereskedelmet eltartó
vásárlók miatt. Pedig itthon a
41/2010-es kormányrendelet, valamint egy 2013-as
jogszabály szerint négy hónapos kor
fölött nem létezhetne kutya mikrochip
nélkül, és veszettség ellen is
kötelező lenne beoltatni az állatokat.
Mégis,
a magyar kutyák többsége tilosban
kóborol.
Egy névtelenséget kérő budapesti
kutyaoktató szerint „nagyjából
mindenki feketén kereskedik a kutyákkal".
De illegális biznisz és illegális
biznisz között is nagy
különbségek vannak.
A kereskedők között kisebbségben vannak a
tenyésztők, velük kevesebb probléma is
van. Ők többnyire betartják az
egészségügyi előírásokat,
fajtatiszta kutyákat nevelnek, szerződést
kötnek a vevőkkel, viszont az
adózásnál már előfordul, hogy
trükköznek. Elsősorban azért, mert a
fajtaiszta kutyák tenyésztése nagyon
drága a kiállításokkal,
egészségügyi szűrésekkel,
rendszeres orvosi vizsgálatokkal és a
jó minőségű eledellel. Ráadásul
az ilyen kutyákat nagyon drágán lehet
eladni, amire kisebb a kereslet.
A NAV 2013-as tapasztalatai szerint „a
tenyésztők számos esetben
adószám nélkül,
kontárként végzik
tevékenységüket. Azonban a legális
tenyésztőknél,
értékesítőknél is gyakori, hogy
az eladásról nem kap a vevő nyugtát,
illetve számlát".
De ez még a kisebbik gond. A fő probléma, hogy
mindenki fajtaiszta kölyök kutyát akar
venni, de nem 150, hanem inkább 20-30 ezer
forintért. Vizslát pedig nem adnak
ennyiért, csak bizonytalan forrásból,
úgynevezett szaporítóktól,
akiknek a tevékenysége semmilyen szinten nem
legális.
Az olcsó kutyával nagyobb eséllyel
lehet szívni
Ha kiderül, hogy van valamilyen
öröklött betegsége, a gazda
többszörösét fogja orvosra
költeni, mint amennyibe a fajtatiszta kutya
került volna
– mondta a kutyaoktató. Dr. Krausz Dóra
állatorvos-kutyatenyésztő szerint azonban aki
nem hajlandó megfizetni a törzskönyves
kutyát, az valószínűleg a
tartására sem fog eleget költeni,
és jó minőségű kutyakaja helyett a
hipermarketek legolcsóbb tápjait veszi majd,
ami miatt ásványianyag-hiány
léphet fel az állat szervezetében,
és könnyebben megbetegedhet.
Krausz szerint a rendelőbe vitt kutyák maximum 10
százaléka ellenőrzött,
törzskönyves, a többi innen-onnan van. A
papírok nélküli kutyáknál
lényegesen gyakoribbak a megbetegedések,
náluk nem tudják kizárni az
örökletes betegségeket, míg a
fajtaisztáknál a hibás
génállománnyal rendelkező egyedeket
egyszerűen nem szaporítják tovább.
Másik jellemző probléma a
feketekutyákkal, hogy eladják őket valamilyen
fajtájúként, aztán
nemsokára kiderül, hogy teljesen mások,
mint amilyennek hitték őket.
Volt olyan család, ahol a vak fiúknak egy
békés golden retrievert akartak, akibe
akár kapaszkodhat is, erre lett belőle egy tipikus
izgága puli.
De Krausz szerint az is gyakori, hogy megvesznek a panelba
egy aranyos kiskutyát, aztán lesz belőle egy
30 kilós eb, a gazdák meg néznek
nagyokat. Ez azért is történhet meg
viszonylag gyakran, mert egy pár hetes
kiskutyáról a laikusok sokszor nem
tudják eldönteni, hogy milyen fajta, főleg ha a
szaporítók megmutatják az anyát.
Csak hát ki tudja, hogy ki az apa kutya.
Lelkiismeretfurdalás nélkül
dobhatják ki az elhasznált kutyákat
Azon túl, hogy gyakran átverik a vevőket, a
legnagyobb gond talán a szaporítókkal,
hogy embertelenül bánnak az állatokkal.
„A szukaállományt teljesen kizsigerelik,
félévről félévre
kölyköket kell világra hozniuk, 6-8
éves korukra teljesen lezsarolódnak"
– mondta az Indexnek Dr. Bagi Fruzsina, a
Retriever Rescue Fajtamentő Egyesület vezetője.
Az elhasznált kutyákat általában
sintértelepeken adják le az orgazdák, a
telepekről pedig értesítik az
állatmentőket, akik ha van rá
kapacitásuk, befogadják őket.
Tudjuk, hogy nem jó gyakorlat újra és
újra átvenni a kidobott kutyákat,
mert a szaporítóknak így a
maradékkal sem kell szembenézniük, a
legapróbb lelkiismereti problémájuk
is megoldódik. De még szomorúbb lenne
egy sintértelepen hagyni a kutyát, ahol
aztán vagy elaltatják, vagy egy ketrecben
tartják
– mondta Bagi, aki szerint a helyzetért a
helyi jegyző, az adóhatóság, a
hatósági állatorvos, de
leginkább a vevő a felelős, aki minden
adás-vételi származási lap,
oltási könyv és mikrochip
nélküli kölyköt vásárol,
adásvételi szerződés
nélkül. Bagi szerint az emberek ma már
hajszárítót sem vesznek
jótállás nélkül,
ezért különösen furcsa, hogy 10-15
évig velük élő állatokat
megvásárolnak, miközben nem ismert a
származási helyük, és
körülményeik.
A legtöbb szaporító telep az
Alföldön működik, ahol a korábbi
sertéstelepeken buldogokat és yorkikat
szaporítanak – mondta több szakmabeli.
Eleinte főleg golden retrievereket szaporítottak, de
rájöttek, hogy a buldog és a yorki
kevesebbet eszik, és drágábban el lehet
adni őket.
Az értékesítés pedig
leginkább külföldre, Olaszországba
történik. Ott hamis papírokat kapnak,
és viszik őket Franciaországba.
Állatvédők szerint a franciák nem
vennék meg a kutyákat, ha tudnák, hogy
Magyarországról származnak, de ha azt
hiszik, hogy olasz tenyészetekből valók, akkor
már igen. Unión belüli
mozgásnál a hatóságok
tehetetlenek, ugyanis szabad mozgás van, így
határátlépéskor nem kérik
el a kutyák papírjait.
Forrás: http://index.hu/belfold/2014/08/03/felelotlen_gazdak_szivnak_a_duborgo_illegalis_kutyakereskedelem_miatt/
