Mi okozza a bőrférgességet?
A betegséget egy 5-15 cm hosszú, vékony
fonálféregfaj (Dirofilaria repens) okozza, mely
kutyán és
macskán kívül rókában
és farkasban is előfordul. A féreg
fejlődésében és
terjesztésében a
szúnyogoknak, mint köztigazdáknak van
fontos szerepük, a fertőzöttség
állatról állatra
közvetlenül
nem terjed. Az utóbbi tíz évben nemcsak
Magyarországon, de a környező országokban
is mind gyakrabban kerül
megállapításra kutyákban és
macskákban.
Mi a jelentősége?
A fertőzöttség elsősorban a bőr alatti
kötőszövetben kialakuló nem fájdalmas,
tömött tapintatú csomókban
nyilvánul meg 6-8 hónaposnál idősebb
állatokban. Az elváltozott bőrterü-
leteken viszketegség, a bőr fokozott
korpázása és szőrhullás fordulhat
elő. Gyakran előfordul
tünetmentes fertőzöttség is, ilyenkor csak
vérvizsgálat során mutatható ki a
féreg fiatal alakjainak (mikrofiláriák) a
jelenléte. A féregfertőzöttség
közegészségügyi jelentősége
nagy,
hiszen a szúnyogok vérszíváskor az
ember bőrébe is bejuttathatják a fertőző
lárvákat. Bár a
férgek lárvái emberben leggyakrabban az
arc és a szemhéj bőr alatti
kötőszövetébe
vándorolnak, ahol elakadva kifejlett
féreggé fejlődhetnek, a test egyéb
részein való
előfordulás sem ritka. Az emberi esetek is
csakúgy, mint a kutya és macska esetek,
egyre
gyakoribbak Magyarországon.
Mi okozza a
szívférgességet?
A szívférgességet az előbbi
féreghez hasonló, másik
fonálféregfaj (Dirofilaria immitis)
okozza,
melynek kifejlett, néhány tized
milliméter vastag példányai akár a
12-30 cm hosszúságot is elérhetik.
Ezeknek a férgeknek a kifejlett egyedei elsősorban a
jobb szívfélben, valamint a szívhez
vezető
nagyobb erekben élősködnek. Szintén a
szúnyogok a terjesztői és a kutyákban,
macskákban fordul
elő elsősorban, de más ragadozókban is
kimutatták. Ez a féregfertőzöttség
Amerikában, Ausztráliában,
Japánban és Európa mediterrán
térségeiben, elsősorban Olaszországban,
Spanyolországban,
Portugáliában, Görögországban
és Dél-Franciaországban fordul elő. A
hazánkkal közvetlenül vagy
közvetve szomszédos déli országokban
is előfordulhat. Hazánkban 2008-ig csak olyan
kutyákban
diagnosztizálták, amelyek endémiás
területen fertőződtek. 2009-ben számoltak be az
első hazai,
itthon fertőződött kutyáról és
2010-ben kedvencként tartott görényről, ez
utóbbi egyben az első
európai eset volt, így Magyarországon is
számolni kell a féreg
jelenlétével.
Mi a jelentősége?
A szívférgesség, különösen
a féreg kifejletté válása előtti
szakaszban gyakran tünetmentes. Az
enyhe fertőzöttség, illetve a betegség
korai szakasza nem jár
egészség-romlással, vagy csak
mérsékelt fáradékonyságban,
lesoványodásban, továbbá
alkalmankénti száraz
köhögésben,
orrvérzésben vagy
nehézlégzésben nyilvánul meg. A
tünetek később súlyosbodhatnak.
Esetenként a felköhögött
váladék véres lehet, esetleg
légzési elégtelenséget követő
hirtelen
elhullás is előfordulhat. Nagyobb
igénybevételnek kitett kutyáknál
(pl. munkakutyák,
vadászkutyák) a teljesítmény
csökkenése vehető észre. A fertőzött
szúnyog „csípésétől”,
azaz
a beoltástól a féreg kifejletté
válásához 6-9 hónap kell. A
felnőtt férgek akár 7 évig is
élhetnek
a kutyában.
Mindkét fertőzöttség
terjedését a fertőzött köztigazda
szúnyogok számának
növekedése, a fogékony
kutyák és macskák endémiás
területen való mind gyakoribb utazása, a
turizmus növekedése és a
fertőzöttség fel nem ismerése
segíti.
A megelőzés és gyógykezelés
lehetőségeiről kérje állatorvosa
tanácsát!
Szerzők: Dr. Fok Éva – Dr. Varga Zsolt
2009/2011
